You are hereDan Abnett és Mike Lee: Lelkek gyilkosa kritika (Malus 3.)

Dan Abnett és Mike Lee: Lelkek gyilkosa kritika (Malus 3.)


By berkesz - Posted on 28 július 2012

A Démon átkában és a Vérviharban Malus látványosan megkavarta az állóvizet druchii-földön, számos haragost begyűjtött, így várható volt, hogy ténykedése nem marad bosszulatlanul. A Lelkek gyilkosa c. folytatásban éppen ezért durva megpróbáltatások várnak rá; a harmadik ereklye megtalálása szinte "mellékes" eseményvonal. Szóval akad itt minden, ami a két előző részt jellemezte, és annál kicsit még több is. Nehéz lehetett fokozni a Malus köteteket jellemző "dark" hangulatot, de a szerzőknek mégis sikerült. Nézzük közelebbről!

Szerkezet:

Most nincs megbontás, minden mindennel összefügg. Malus akciót szervez, a cél Torxus Tőrének megszerzése a holtak városából.

A küldetést már a kezdetektől beárnyékolja pár esemény, és a helyszínre érve a helyzet csak súlyosbodik. A kriptavárosban zajló felpörgetett jelenetek kifejezetten emlékezetesek. És persze olyan fordulatot hoznak, amire az amúgy az előzményeken megedződött olvasó sem számít. Malus kénytelen egy "C" tervhez nyúlni, és a kötet nagyobbik felében már erről a megmérettetésről olvashatunk - Torxus Tőre mindvégig része ugyan az eseményeknek, de igazából lényegtelen ahhoz mérten, hogy Malusnak milyen személyes (és kilátástalannak tűnő) csatákat kell megvívnia. És tegyük hozzá, "D" tervre is szüksége lesz, mert a sötételfek világa - kijelenthetjük immár: a megszokott módon - cselszövéstől és árulástól bűzlik. Bevallom, minkét előzmény regény tetszett, de ez a harmadik kötet különösen jól sikerült! Hogy miért is?

Cselekmény:

A kötet első pár fejezetében az előzmények köszönnek vissza, amikor Malus Fagyos-tengert átszelő hajóján rejtélyes halálesetek borzolják a kedélyeket (valójában ez Bruglir Ragadozója, amit most Malus birtokol). Vérmágia, titokzatos prófécia a kulcsszavak. A végeredmény mindenestre áthúzza Malus terveit, és Karond Kar rettegett hírű városába más - kevéssé élvezetes - módon jut be, mint remélte...

Ettől kezdődően a "Torxus küldetés" epizódjaiba merülünk: váratlan szövetségesek, váratlan bosszúvágyók, új ereklye-követelők, rengeteg kiontott vér, kifordult belsőségek szegélyezik Malus útját.
És ez még "csak" a bemelegítés a folytatáshoz, amelyet spoiler nélkül nehéz lenne pontosítani.

Talán annyi: a kötet utolsó harmadában Malusnak egy teljesen új oldalát ismerhetjük meg - hadvezéri képességeit kell megtalálnia és edzenie, amennyiben elevenen akar kimászni szorult helyzetéből. És mindezt úgy, hogy személyisége már nem a régi - köszönhetően egy mágikus átoknak.

A kötetnek ez a harmada egyértelműen csúcspont az eddigi könyvek cselekményét tekintve: szinte letehetetlen. Egyben Malus karakterét új, magasabb dimenzióba helyezi a druchii-k birodalmában...

Dramaturgia:

Remekül felépített. Semmi sem borítékolható előre. S habár Tzarkan segítségét még sosem kellett ennyiszer kérnie (s persze mindennek komoly ára van), az összecsapások még kegyetlenebbek mint korábban, a tét pedig egyre emelkedik. És Tzarkan erőforrásai sem kimeríthetetlenek...

Malus ebben a kötetben őszintén kedvelhető - ami azért furcsa, hiszen egy sor olyan cselekedetet véghez visz, ami a legvéresebb kezű druchii-k közé emelhetné.

Szereplők:

Malus, Tzarkan, Hauclir, egy sor csatlós, Urial, Yasmin, Gyilkospenge Lurhan, Nagaira, Eldire, Hathan Vor rablóvezér, Vértövis Silar, Balneth Bale, Fuerlan, és többen mások, akik talán később nagyobb szerepet kapnak (pl. autarii felderítők).

A felsorolásból is következik, hogy összetett maga a cselekmény is: régebbről áthozott vonalak futnak össze és állnak össze egésszé a kötet lapjain.

Némely karakterek mélyebb kibontást is kaptak, mint azt vártam volna a szerzőktől, és ez egy újabb előny az előző két kötethez képest.

Mesélés (nézőpont, stílus, hangulat, szövegminőség)

Kifogástalan!
Dacára annak, hogy a szerzők "másodpercírók", azaz a mesélésben a szereplők szinte minden kézmozdulatról beszámolnak. Kifogástalan szerkesztés és korrektúra, élvezetes e3 stílus.

Erősségek-Gyengeségek

Röviden az erősségekről:
- Malus új személyiségjegyei
- nagyobb volumenű ütközetek
- emelkedik a tét, végzetesen megszorul a hurok Malus körül
- Malus vakmerőbb, őrültebb (kétségbeesettebb?) mint valaha
- Tzarkan korlátairól(?) kapunk ízelítőt
- összetett a cselekmény, a cselszövés egy magasab szintjébe nyerünk bevatást
- egyes mellékszereplők mélyebb kifejtése
- a druchii mágiahasználat színesebb megjelenése
Gyengeség: kerestem (tényleg), de nem találtam. Ez van.:)

Összegzés

Erősen gondolkodnom kellene, hogy felidézzek olyan triógiát, amely zsánerében (vagy akár azon belül alműfajban úgy mint rpg-fantasy, "logós" fantasy) ennyire kiemelkedő szinten hozza ugyanazt az élvezetes színvonalat. Itt pedig többről is szó van: az amúgy is erős szintet sikerült még tovább emelni.

Aki még nem tette volna meg, érdemes beszereznie mindhárom kötetet! Ősszel pedig jön a 4. rész (Torzkard). Yeah!:)

Aldyr